Panasz
100 m? -es családi haz fürdőszobával, wc- vel,50 m?- és melléképülettel alápincézve és nagy gazdasági épülettel 2100 m?- és telekkel eladó. A ház Darnó községben található, csendes utcában. A telek kiválóan alkalmas gazdálkodásra mivel a nagy kertben termő gyümölcsfák is találhatóak. Irányár: 2.990.000 Ft. Érdeklődni: 06 70/ 422 6193 Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Kategória: Ház Szobák száma: 3 szoba Állapot: Jó állapotú Fűtés típusa: gáz konvektor Szintek száma: 1 Lift: Nincs Ingatlan típusa: egyéb Erkély, terasz: Nincs Bútorozott-e: nem Parkolás: Udvarban Kert: kertkapcsolatos Félszobák száma: 1 Költözhető: azonnal Tulajdonjog/ bérleti jog: Tulajdonjog Méret: 150 m² Kert mérete: 1200 m2
Szabolcs-Szatmár-Bereg > Darnó
3 szoba
150 m²
2 990 000 Ft
2018. 10. 23.
3 szoba150 m²2018. 10. 23.
Többjofogas.hu
Panasz
A siroki vár tövében,a Darnó völgyben 1830m2-s telken családi ház eladó. Az Egertől mindössze 20, Bükkszéktől 10 km- re fekvő ingatlan jól megközelíthető helyen, üdülő övezetben található. Az előkertben örökzöldek, a ház mögött gyümölcsfák,/diófa , cseresznye,szilva, birs/ pázsit szolgáltatja a kényelmet. A telek végében folyik a Tarna patak,pár száz méterre forrás található jó minőségű ivóvízzel , melyet a falu lakói előszeretettel használnak. A ház1992-ben épült szilikát és lyukacsos jó minőségű téglából. A padlástér előkészítve a lehetséges beépítésre 4 ablakkal, lebetonozva. Szarufák lekezelve ,egy, a használatban lévő 2 kéményen kívül lehetőséget adhat egyedi fűtés kialakítására is. Az otthon melegét vegyes tüzelésű kazán biztosítja, de gázcirkós kazán is található az épületben. Igen kedvező a téli fűtés költség. A garázs is fűthető, akár újabb lakrész kialakítására is lehetőséget nyújtva. 3 szoba, étkező- konyha, fürdőszoba, 2 toalett, közlekedő, nyári konyha, 3 tároló, kamra, terasz s erkély áll a mindent igényt kielégítő otthonban a lakók részére. A burkolat járólap a közlekedő és előszobában, linóleum a konyhában, parketta a nappaliban, és szőnyegpadló a 2 fenti szobában. A kertben fúrt kút és pince is van. A jól karbantartott ingatlan üdültetésre is alkalmas.
Heves megye Sirok Sirok >
3 szoba
145 m²
14 900 000 Ft
2018. 12. 07.
3 szoba145 m²2018. 12. 07.
Többotthonajanlo.hu
Panasz
Egy olyan ingatlant kínálok megvásárlásra (agrártörténet emlék), amely a lakhatási , vagy üzleti lehetőségek kiaknázása során nemcsak racionálisan, a hideg számítás mentén hozhat hasznot a befektetőnek, de olyan ingatlan vár új gazdájára, mely - az épületegyüttes történelmi beágyazottsága, külső megjelenése, romantikus belső terei, a hédervári grófok kastélyának és parkjának közvetlen szomszédsága révén - érzelmileg is meghökkentő, lebilincselő hatást képes gyakorolni szemlélőire, legyenek azok a tulajdonos közeli barátai, hozzátartozói, vagy éppen üzletfelei. Így teremtve különleges egyedi értéket, presztizst új tulajdonosának. Győr és Mosonmagyaróvár között félúton, a Szigetköz szívében, hajdani mezőváros centrumában Héderváron, volt grófi agrárgazdasági épületegyüttes, udvar - a kastély és 10 hektáros kastélypark szomszédságában, - eladó. Az épületkomplexumban felújított lakások (jelenleg 2 apartman), használaton kívüli istálló, műhelyek, gabonaraktár található. Az épületek - az alapoknál, melyek helyenként 80-100 cm vastagságúak – falátvágással, lemezbehelyezéssel és visszafalazással szigeteltek, statikailag megerősítettek, tetők felújítottak. Az udvar közepén egykori falazott gémeskút, öntözéshez külön fúrt kút áll rendelkezésre. A főépület (földszint, emelet, tetőtér) műemléki védettségű (földszintje barokk kori boltozott csarnok), régészeti kutatása megtörtént. Telekterület 2342 m2, ami a szomszédos területen bővíthető Épületterület tetőterek nélkül kb. 600 m2. Víz, villany, csatorna bevezetve, gáz a telek előtt, a lakótérben riasztó kiépítve. Az ingatlan alkalmas cégközpont, vidéki rezidencia, exkluzív iroda, lakótér – loft, barn house, műterem, kiállítótér, műhely, raktár, idősotthon, stb. kialakítására. Hotelcélú felújítására - a hátsó udvar felé történő bővítéssel - kész tervek állnak rendelkezésre, melyek a kutatási jelentéssel együtt a vételár részét képezik. Az ingatlan alapja lehet - helyben - a hamarosan induló „ Modern Falvak” uniós forrásból finanszírozandó fejlesztési programnak. A tulajdonosok az eladás mellett más, esetleg közös, megoldásban is érdekeltek. Elképzeléseinek formába öntésére - műemléki referenciákkal - tervezői kapacitás áll rendelkezésre. Hívjon! Tekintse meg ezt a különleges hangulatú ingatlant! Helytörténet Hédervár a magyar államiság kezdete óta a középkori Szigetköz történelmi, egyházi központjának szerepét töltötte be. A település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával, a családok Magyarország történelmében kiemelkedő szerepet vállaló tagjainak sorsával. (A környék már a bronzkorban is lakott volt, a római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyk sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, egy 1961-es kutatás szerint vélhetőleg Hédervár területén is a mai várkastély legnagyobb lakótornyának helyén vagy az ún.Zsidó-dombon, ahol a felszín alatt még megtalálhatóak a Héderváryak mai is látható vizesárokkal körülvett első várának maradványai. Római katolikus egyházközségének pecsétje 1031-es dátumot jelöl, mint a szentistváni egyházalapítás időpontját.Hédervár egyik legfőbb természeti látványosságga Magyarország egyik legöregebb fája, az Árpád-fa, melyhez a monda szerint Árpád vezér a honfoglaláskor a lovát kötötte. Egyik történelmi magyarázata e mondának a híres 907. évi pozsonyi csatában kereshető, amikor ezen környéken aratott végleges honfoglaló győzelmet az Árpád vezér és három fia által vezetett magyar sereg az egyesült német-morva hadak felett. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német, Hainburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Duna-szigetet (Csallóköz, ill. a mai Szigetköz) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel „Héder várát”. Eegy 1395-ben kelt oklevél várnagyát „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztségeket töltöttek be, világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak: János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora. A család híres leszármazottja Hédervári Kont István, aki a legendákban szabadságharcos hősként szerepel mivel vezető szerepet vállalt Luxemburgi Zsigmond király elleni összeesküvésben. A trónkövetelő Kis Károlyt támogatta, ezért harminc társával együtt kivégezték 1388-ban. Emlékét őrzi Garay István híres verse „Kont” címmel, ill a község határában álló történelmi emlékhely a Kont-fánál. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát. A község első írásos említése 1210-ből származik, az eredeti középkori okevelet a Pozsonyi Levéltárban őrzik. 1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét. A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a XVII: századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a Héderváry család. Héderváry István leányát, Katalint, Loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay-család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay Mihály szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. 1873-ban azonban meghalt, örököse gróf Khuen-Héderváry Károlyhorvát bán, későbbi magyar miniszterelnök lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. A Khuen-Héderváry-család 1946-ig volt a kastély és az uradalom birtokosa. 1947-ben, ill. 1960-ban azonban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család két utolsó tagja is, így több mint 800 év folymatosság után grófi család nélkül maradt Hédervár. A második világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát Edmund Veesenmayer nagykövet vezetésével, majd a szovjet csapatok tették tönkre és hordatták szét berendezését, mivel hadikórházként működtették. 1983-ig általános iskola működött benne, jelenleg a Magyar Alkotóműveszeti Non-profit Kft. tulajdona és újra alkotóház üzemeltetését tervezi a tulajdonos az Önkormányzattal együttműködve. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területén állt. A hagyomány a középkori vízrajzi viszonyok, mint meghatározó természetes határok mellett onnan eredhet, hogy egészen a XIX. sz. második feléig Győr és Pozsony vármegye határa Hédervárnál volt, ill. a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. Napjainkban trendi hírneve a krumlibogár-kultusznak köszönhető, mivel agrártörténeti kutatások és helyi legendák szerint itt találtak meg először és azonsoították be 1947-ben a szocialsta rendszer által imperialista ellenségnek tekintett „Coloradó-bogarat”, azaz a csíkos hátú burgonyabogarat. Emlékét ’90-es évek vége óta szobor is őrzi. A major története: A Héderváry család férfi vonalának kihalása után Héderváry Katalin egy férfi örökös jogait kapott, és a birtok a Viczay- Héderváry család kezébe került. A 18. század az oppidum életében újjáépítést hozott. A várat rekonstruálták és körülötte gyönyörű parkot hoztak létre. A lakosság száma növekedett. A gazdaság bővült. Wiczay - Hédervári Mihály a kastéllyal átellenben jelentősen bővítette a majorságot, épületbontásokat követően építette meg 1760-80 között - a ma eladósorba került - magtárat és lóistállót. A mai főépület ebben az időszakban még földszintesnek épült, az emeleti részt már a XIX. század végén Khuen - Hédervári gróf építette ki. Az udvarház ebben az időben nyerte el mai formáját. Az államosításokat követően a helyi TSZ használta az 1970-es évek elejéig, majd magára hagyták és a rendszerváltást követően 1999.-ben értékesítették. Rekonstrukciós és állagmegóvási munkák, részleges felújítást követően, nagy lehetőségeket kínálva várja új elkötelezett gazdáját a sok vihart, és jobb időket megért csodálatos épületegyüttes. Padlás: van Melléképület: van Csatorna: van
Hédervár,Fő u 38.
10 szoba
86 000 000 Ft
2018. 10. 27.
10 szoba2018. 10. 27.
Többcsokingatlanok.hu
Panasz
Egy olyan ingatlant kínálok megvásárlásra (agrártörténet emlék), amely a lakhatási , vagy üzleti lehetőségek kiaknázása során nemcsak racionálisan, a hideg számítás mentén hozhat hasznot a befektetőnek, de olyan ingatlan vár új gazdájára, mely - az épületegyüttes történelmi beágyazottsága, külső megjelenése, romantikus belső terei, a hédervári grófok kastélyának és parkjának közvetlen szomszédsága révén - érzelmileg is meghökkentő, lebilincselő hatást képes gyakorolni szemlélőire, legyenek azok a tulajdonos közeli barátai, hozzátartozói, vagy éppen üzletfelei. Így teremtve különleges egyedi értéket, presztizst új tulajdonosának. Győr és Mosonmagyaróvár között félúton, a Szigetköz szívében, hajdani mezőváros centrumában Héderváron, volt grófi agrárgazdasági épületegyüttes, udvar - a kastély és 10 hektáros kastélypark szomszédságában, - eladó. Az épületkomplexumban felújított lakások (jelenleg 2 apartman), használaton kívüli istálló, műhelyek, gabonaraktár található. Az épületek - az alapoknál, melyek helyenként 80-100 cm vastagságúak – falátvágással, lemezbehelyezéssel és visszafalazással szigeteltek, statikailag megerősítettek, tetők felújítottak. Az udvar közepén egykori falazott gémeskút, öntözéshez külön fúrt kút áll rendelkezésre. A főépület (földszint, emelet, tetőtér) műemléki védettségű (földszintje barokk kori boltozott csarnok), régészeti kutatása megtörtént. Telekterület 2342 m2, ami a szomszédos területen bővíthető Épületterület tetőterek nélkül kb. 600 m2. Víz, villany, csatorna bevezetve, gáz a telek előtt, a lakótérben riasztó kiépítve. Az ingatlan alkalmas cégközpont, vidéki rezidencia, exkluzív iroda, lakótér – loft, barn house, műterem, kiállítótér, műhely, raktár, idősotthon, stb. kialakítására. Hotelcélú felújítására - a hátsó udvar felé történő bővítéssel - kész tervek állnak rendelkezésre, melyek a kutatási jelentéssel együtt a vételár részét képezik. Az ingatlan alapja lehet - helyben - a hamarosan induló „ Modern Falvak” uniós forrásból finanszírozandó fejlesztési programnak. A tulajdonosok az eladás mellett más, esetleg közös, megoldásban is érdekeltek. Elképzeléseinek formába öntésére - műemléki referenciákkal - tervezői kapacitás áll rendelkezésre. Hívjon! Tekintse meg ezt a különleges hangulatú ingatlant! Helytörténet Hédervár a magyar államiság kezdete óta a középkori Szigetköz történelmi, egyházi központjának szerepét töltötte be. A település története összefonódott a hédervári grófi családok (Héderváry, Viczay, Khuen-Héderváry) múltjával, a családok Magyarország történelmében kiemelkedő szerepet vállaló tagjainak sorsával. (A környék már a bronzkorban is lakott volt, a római korban a Mosoni-Duna mellett őrtornyk sokasága biztosította az Imperium Romanum védelmét, a limes őrtornyai 20-30 mérföldenként álltak, egy 1961-es kutatás szerint vélhetőleg Hédervár területén is a mai várkastély legnagyobb lakótornyának helyén vagy az ún.Zsidó-dombon, ahol a felszín alatt még megtalálhatóak a Héderváryak mai is látható vizesárokkal körülvett első várának maradványai. Római katolikus egyházközségének pecsétje 1031-es dátumot jelöl, mint a szentistváni egyházalapítás időpontját.Hédervár egyik legfőbb természeti látványosságga Magyarország egyik legöregebb fája, az Árpád-fa, melyhez a monda szerint Árpád vezér a honfoglaláskor a lovát kötötte. Egyik történelmi magyarázata e mondának a híres 907. évi pozsonyi csatában kereshető, amikor ezen környéken aratott végleges honfoglaló győzelmet az Árpád vezér és három fia által vezetett magyar sereg az egyesült német-morva hadak felett. Kézai Simon és a művéből merítő későbbi krónikaíróink Géza fejedelem idejére teszik a német, Hainburgból származó Volfer (Wolfger) és Héder (Hedirich, Hederich) lovagoknak Magyarországra történő bejövetelét. Volfer Küszin hegyét és környékét (Güssinget, a mai Németújvárt), míg Héder a Győr melletti Duna-szigetet (Csallóköz, ill. a mai Szigetköz) kapta adományul. Az újabb kutatások megállapítása szerint azonban e két testvér II. Géza király uralkodásának idején telepedett le hazánkban. A Héderváry család őse - eredményesen vette ki részét a trónviszályok kapcsán szerezhető birtokokból és címekből 1146-ban mint ispán, 1150-1157 között II. Géza udvarbírója és 1162-ben III. István nádoraként szerepelt. Ebben az időben építhette fel „Héder várát”. Eegy 1395-ben kelt oklevél várnagyát „Castellanus magistri Johannis filii Hedrici de Hedrehuara” néven említi. Ebben a tisztségben 1418-ban Kis Péter és Cheylye Domokos, 1455-ben Fodor László szerepel, a vár pedig „Castrum Hedrehuara”, 1484-ben „Castrum Hedrewara” alakban fordul elő. A család egyik híres tagja az a Dezső, aki 1338-ban a havasalföldi hadjárat során ruhát cserélt és megmentette Károly Róbert életét. Utódaik is magas tisztségeket töltöttek be, világi és egyházi méltóságok sorát adta a család az országnak: János győri és László egri püspök a legmagasabb rangra emelkedetteket képviseli. A királyi tisztségviselők közül kiemelkedik Lőrinc, aki Zsigmond király utolsó nádora. A család híres leszármazottja Hédervári Kont István, aki a legendákban szabadságharcos hősként szerepel mivel vezető szerepet vállalt Luxemburgi Zsigmond király elleni összeesküvésben. A trónkövetelő Kis Károlyt támogatta, ezért harminc társával együtt kivégezték 1388-ban. Emlékét őrzi Garay István híres verse „Kont” címmel, ill a község határában álló történelmi emlékhely a Kont-fánál. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát. A község első írásos említése 1210-ből származik, az eredeti középkori okevelet a Pozsonyi Levéltárban őrzik. 1443-ban említik a határában fekvő Gomboldus , Zolnok (Szolnok) és Hedreh pusztákat. Említése történik 1442, 1443-ban a Darnó, Zseli és Hédervár határában fekvő Faÿz (Fajsz) pusztának. A puszta megőrizte az itteni X. század középi fejedelmi szálláshely emlékét. A falu 1443-1529-ig, majd 1658-1886-ig mezővárosi rangot kapott. Héderváry Ozsvát fia, II. Ferenc, 1521-ben nándorfehérvári kapitány e vár hűtlen elhagyásának vádja miatt II. Lajos minden vagyonától megfosztotta, és Héder várát, tartozékaival együtt Laki Bakics Pálnak adományozta. Hédervári Ferencet a mai történetírás már felmentette a ráaggatott vádak alól, de akkor a védelmi erők elégtelensége, a magyar hadvezetés tehetetlensége miatt fel kellett adni a középkori Magyarország déli kapuját. Bakith Pál a Héderváryakkal vívott küzdelme során 1534 decemberében a középkori kővárat és az új várkastélyt is leromboltatta. Ebben az időben szinte az egész környék áttért a református hitre és a katolikus központok átmeneti működési zavara miatt a XVII: századi erőszakos ellenreformációig szabadon működhetett. Itt székelt Mérey Mihály lutheránus püspök 1544-ben. Amikor azonban Héderváry István 1541-ben átpártolt I. Ferdinándhoz, ezt a birtokát is visszakapta. Héderváry János valószínűleg 1578-ban fejezte be a lerombolt várkastély újjáépítését és kibővítését. Héderváry István, aki Esterházy Miklós nádor sógora, birtokait visszaszerzi, 1620-ban rekatolizál és a környéket erőszakkal visszatéríti katolikus hitre. 1662-ben Héderváry János scopiai püspökkel kihalt a Héderváry család. Héderváry István leányát, Katalint, Loósi báró Viczay János vette feleségül, aki így a Héderváry családnak ezt a birtokát is megszerezte. A Viczay-család 1873-ig a község földesura. 1723-ban Viczay Jób grófi rangot nyert. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték a várárkot és nyugat felé bővítették a várat. Az udvarát folyosó szélességgel csökkentve, az egykori árok helyén háromszintes, egytraktusos szárnyat emeltek, sarkaira négyszögű tornyokat illesztettek. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, újabb emeletet húztak az északi reneszánsz palotára, elfalazva annak nyitott folyosóját. Ide került a barokk díszlépcső. A homlokzati architektúra kialakítása során a reneszánsz ablakokat elfalazták és egységes barokk képet alakítottak ki. Ekkor került az új nyugati szárny végébe a két szintet átfogó, díszesen kifestett kápolna is. Viczay Mihály szenvedélyes éremgyűjtő volt, így Hédervár neve bekerült az akkori nemzetközi érmész-katalógusokba is. 1775-ben jelent meg Bécsben Eckhelnek a „Numi veteres anecdoti musei Caesaroe - Vindobonensi” című műve, amelyben a hédervári gyűjteményt az Európában is ritka múzeumok közé sorolta. Gróf Héderváry-Viczay Héder Széchenyi Istvánnal és Battyhány Lajossal utazott ifjúkorában és egy Győr megyei múzeumot akart létre hozni. 1873-ban azonban meghalt, örököse gróf Khuen-Héderváry Károlyhorvát bán, későbbi magyar miniszterelnök lett, aki 1874-ben kisebb átalakítást végeztetett a kastélyon belül, majd Möller István építész tervei alapján 1906-1907-ben átépítette a kastélyt. Ekkor készült a déli szárnyban a reprezentatív nagyterem, a Vadászterem, a szalonok sora a keleti szárnyban és a régi toronyban, valamint a korábbi helyén a ma is látható díszlépcső. A Khuen-Héderváry-család 1946-ig volt a kastély és az uradalom birtokosa. 1947-ben, ill. 1960-ban azonban elhunyt a hédervári gróf Khuen-Héderváry család két utolsó tagja is, így több mint 800 év folymatosság után grófi család nélkül maradt Hédervár. A második világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát Edmund Veesenmayer nagykövet vezetésével, majd a szovjet csapatok tették tönkre és hordatták szét berendezését, mivel hadikórházként működtették. 1983-ig általános iskola működött benne, jelenleg a Magyar Alkotóműveszeti Non-profit Kft. tulajdona és újra alkotóház üzemeltetését tervezi a tulajdonos az Önkormányzattal együttműködve. A Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területén állt. A hagyomány a középkori vízrajzi viszonyok, mint meghatározó természetes határok mellett onnan eredhet, hogy egészen a XIX. sz. második feléig Győr és Pozsony vármegye határa Hédervárnál volt, ill. a Héderváry-családnak mindhárom vármegyében nagy kiterjedésű birtokai voltak. Napjainkban trendi hírneve a krumlibogár-kultusznak köszönhető, mivel agrártörténeti kutatások és helyi legendák szerint itt találtak meg először és azonsoították be 1947-ben a szocialsta rendszer által imperialista ellenségnek tekintett „Coloradó-bogarat”, azaz a csíkos hátú burgonyabogarat. Emlékét ’90-es évek vége óta szobor is őrzi. A major története: A Héderváry család férfi vonalának kihalása után Héderváry Katalin egy férfi örökös jogait kapott, és a birtok a Viczay- Héderváry család kezébe került. A 18. század az oppidum életében újjáépítést hozott. A várat rekonstruálták és körülötte gyönyörű parkot hoztak létre. A lakosság száma növekedett. A gazdaság bővült. Wiczay - Hédervári Mihály a kastéllyal átellenben jelentősen bővítette a majorságot, épületbontásokat követően építette meg 1760-80 között - a ma eladósorba került - magtárat és lóistállót. A mai főépület ebben az időszakban még földszintesnek épült, az emeleti részt már a XIX. század végén Khuen - Hédervári gróf építette ki. Az udvarház ebben az időben nyerte el mai formáját. Az államosításokat követően a helyi TSZ használta az 1970-es évek elejéig, majd magára hagyták és a rendszerváltást követően 1999.-ben értékesítették. Rekonstrukciós és állagmegóvási munkák, részleges felújítást követően, nagy lehetőségeket kínálva várja új elkötelezett gazdáját a sok vihart, és jobb időket megért csodálatos épületegyüttes.
Hédervár
10 szoba
600 m²
86 000 000 Ft
2018. 10. 26.
10 szoba600 m²2018. 10. 26.
Többcsaladihazak.hu
Panasz
A siroki vár tövében,a Darnó völgyben 1830m2-s telken családi ház eladó. Az Egertől mindössze 20, Bükkszéktől 10 km- re fekvő ingatlan jól megközelíthető helyen, üdülő övezetben található. Az előkertben örökzöldek, a ház mögött gyümölcsfák,/diófa , cseresznye,szilva, birs/ pázsit szolgáltatja a kényelmet. A telek végében folyik a Tarna patak,pár száz méterre forrás található jó minőségű ivóvízzel , melyet a falu lakói előszeretettel használnak. A ház1992-ben épült szilikát és lyukacsos jó minőségű téglából. A padlástér előkészítve a lehetséges beépítésre 4 ablakkal, lebetonozva. Szarufák lekezelve ,egy, a használatban lévő 2 kéményen kívül lehetőséget adhat egyedi fűtés kialakítására is. Az otthon melegét vegyes tüzelésű kazán biztosítja, de gázcirkós kazán is található az épületben. Igen kedvező a téli fűtés költség. A garázs is fűthető, akár újabb lakrész kialakítására is lehetőséget nyújtva. 3 szoba, étkező- konyha, fürdőszoba, 2 toalett, közlekedő, nyári konyha, 3 tároló, kamra, terasz s erkély áll a mindent igényt kielégítő otthonban a lakók részére. A burkolat járólap a közlekedő és előszobában, linóleum a konyhában, parketta a nappaliban, és szőnyegpadló a 2 fenti szobában. A kertben fúrt kút és pince is van. A jól karbantartott ingatlan üdültetésre is alkalmas.
Sirok, Sirok Térkép
3 szoba
14 900 000 Ft
2018. 10. 17.
3 szoba2018. 10. 17.
Többstartlak.hu
Panasz
A siroki vár tövében,a Darnó völgyben 1830m2-s telken családi ház eladó. Az Egertől mindössze 20, Bükkszéktől 10 km- re fekvő ingatlan jól megközelíthető helyen, üdülő övezetben található. Az előkertben örökzöldek, a ház mögött gyümölcsfák,/diófa , cseresznye,szilva, birs/ pázsit szolgáltatja a kényelmet. A telek végében folyik a Tarna patak,pár száz méterre forrás található jó minőségű ivóvízzel , melyet a falu lakói előszeretettel használnak. A ház1992-ben épült szilikát és lyukacsos jó minőségű téglából. A padlástér előkészítve a lehetséges beépítésre 4 ablakkal, lebetonozva. Szarufák lekezelve ,egy, a használatban lévő 2 kéményen kívül lehetőséget adhat egyedi fűtés kialakítására is. Az otthon melegét vegyes tüzelésű kazán biztosítja, de gázcirkós kazán is található az épületben. Igen kedvező a téli fűtés költség. A garázs is fűthető, akár újabb lakrész kialakítására is lehetőséget nyújtva. 3 szoba, étkező- konyha, fürdőszoba, 2 toalett, közlekedő, nyári konyha, 3 tároló, kamra, terasz s erkély áll a mindent igényt kielégítő otthonban a lakók részére. A burkolat járólap a közlekedő és előszobában, linóleum a konyhában, parketta a nappaliban, és szőnyegpadló a 2 fenti szobában. A kertben fúrt kút és pince is van. A jól karbantartott ingatlan üdültetésre is alkalmas. Helység: Sirok Kategória: Ház Szobák száma: 3 szoba Állapot: Jó állapotú Fűtés típusa: egyéb Szintek száma: 2 Ingatlan típusa: tégla Erkély, terasz: Van Parkolás: Garázsban Költözhető: kevesebb mint 6 hónapon belül Tulajdonjog/ bérleti jog: Tulajdonjog Méret: 145 m²
Heves > Sirok
3 szoba
145 m²
14 900 000 Ft
2018. 10. 24.
3 szoba145 m²2018. 10. 24.
Többjofogas.hu
Panasz
Ház a Mátrában, közel Egerhez! A siroki vár tövében,a Darnó völgyben 1830m2-s telken családi ház eladó. Az Egertől mindössze 20, Bükkszéktől 10 km- re fekvő ingatlan jól megközelíthető helyen, üdülő övezetben található. Az előkertben örökzöldek, a ház mögött gyümölcsfák,/diófa , cseresznye,szilva, birs/ pázsit szolgáltatja a kényelmet. A telek végében folyik a Tarna patak,pár száz méterre forrás található jó minőségű ivóvízzel , melyet a falu lakói előszeretettel használnak. A ház1992-ben épült szilikát és lyukacsos jó minőségű téglából. A padlástér előkészítve a lehetséges beépítésre 4 ablakkal, lebetonozva. Szarufák lekezelve ,egy, a használatban lévő 2 kéményen kívül lehetőséget adhat egyedi fűtés kialakítására is. Az otthon melegét vegyes tüzelésű kazán biztosítja, de gázcirkós kazán is található az épületben. Igen kedvező a téli fűtés költség. A garázs is fűthető, akár újabb lakrész kialakítására is lehetőséget nyújtva. 3 szoba, étkező- konyha, fürdőszoba, 2 toalett, közlekedő, nyári konyha, 3 tároló, kamra, terasz s erkély áll a mindent igényt kielégítő otthonban a lakók részére. A burkolat járólap a közlekedő és előszobában, linóleum a konyhában, parketta a nappaliban, és szőnyegpadló a 2 fenti szobában. A kertben fúrt kút és pince is van. A jól karbantartott ingatlan üdültetésre is alkalmas.
Sirok
3 szoba
145 m²
14 900 000 Ft
2016. 06. 22.
3 szoba145 m²2016. 06. 22.
Többoc.hu
Mi, a Flatfy-nél cookie-kat használunk, hogy javítsunk a teljes böngészési élmény minőségén. Szolgáltatásaink igénybevételével Ön elfogadja a cookie-k használatát.További információ